90's kid

90's kid

Amszterdam: A kínai unikornis és az óvszerfa

2017. december 01. - V. Lara

Amszterdam joggal nevezhető - Hollandia mellett -, a biciklik és a liberalizmus fővárosának is.

Ideológia és időjárás szempontjából is a szivárványok városa ez a különös hely, és bár nagyjából tisztában voltunk vele, hogy mit is várhatunk Amszterdamtól, az óvszerekkel díszített fákra a kirakatokban és a mindenfelől áradó marihuána szagra nem igazán voltunk felkészülve.

Tapasztalataink most megosztanám a gyanútlanul Amszterdamba utazó sorstársainkkal:

 

Biciklik:

 

Vannak. Rengeteg!

Budapesten utoljára akkor láttam ennyi kerékpárost, mikor épp verseny volt.

A sok biciklis számára kialakított utak miatt a járdák nevetségesen keskenyek (néhány villamosmegállóval egyetemben), és le sem léphetsz róluk. Magyarországgal ellentétben, ahol – saját tapasztalat alapján – simán sétál az ember a bicikliúton, gondolva, csak nem csap el az a napi két kerékpáros egyike, aki erre szokott járni, Amszterdamban egy rossz lépés és kész a baj. Ráadásul, ha elütnek, nem egy bicikli fog neked csapódni, hanem egy egész csorda, fékezés nélkül.

Nekem úgy jött le, hogy Amszterdamban a gyalogos egy alsóbbrendű fajnak számít, így, ha elütnek az a te hibát. Pont.

Arról inkább ne is beszéljünk, hogy a biztonságosnak hitt járdán is érhet meglepetés: szembe jöhet veled egy motoros például. Ennek hatására pedig végképp fogalmad sem lesz, hogy akkor most hol is szabad neked sétálni tulajdonképpen.

 

23667232_1828602090502478_174253912_n.jpg

 

Hajóút:

 

Az Anne Frank ház ellőtt felszálltunk egy városnéző hajóra; a másfél órás út 16 Euróba került, ami még meg is érte volna, ha nem fogtunk volna ki egy iszonyat irritáló kompániát.

Ezentúl messze elkerülöm a csapatba verődött olasz nőket.

Ne utazz olasz nőkkel, ha…:

  • … nem tudsz olaszul, de szeretnéd megérteni, mit magyaráz a városról az audio guide.

A hajóban, rajtam és az útitársamon kívül, mindenki olasz volt, ezért a kapitány úgy döntött angolul és olaszul fogja nekünk bejátszani az előre felvett hanganyagot.

Igen ám, de drága utastársainkat egyáltalán nem érdekelte, hogy rajtuk kívül más is van a csónakban, így míg az angol szöveg ment, ők vidáman cseverésztek (magyar füleim a hangerejüket már kiabálás kategóriába sorolta), énekeltek; jöttünkre valószínűleg felfigyelt fél Amszterdam.

Mikor persze az olasz szöveg következett mindenki: pszt… silenzio!

(Szólni meg nem mertünk, mert, hát, túlerőben voltak. )

  • … hallani szeretnéd a város zajait, a víz csobogását, és nem akarsz instant migrént kapni a fedélzeten.

Indoklás: lásd az előző pontban!

 

Szuvenír boltok:

 

A megfigyeléseim alapján az amszterdami szuvenír shopoknak két típusa van:

  • Gyermekbarát:

Ezek az átlagos szuvenír boltok I love Amsterdam pólókkal, papucsokkal, tulipánokkal, cuki kulcstartókkal, csinos kis hűtőmágnesekkel. Semmi meglepőre nem kell számítani ezektől a kis bazárszerű helyektől; ugyanazokat a dolgokat fogjuk megtalálni bennük, mint bármely másik város, bármely turista shopjában, csak más mintával.

  • Nem gyermekbarát:

Ezek a boltok már sokkal érdekesebbek, összetételük attól függ, melyik utcában jársz éppen.

1. A főtér környékén lévő, forgalmas utcák mellett található shopok:

  • Ugyan úgy kezdődnek, mint a gyermekbarát boltok: kulcstartókkal, pólókkal, mágnesekkel. De minél beljebb haladunk, annál jobban változik a kép. A faklumpák helyét lassan felváltják a különböző színben és méretben kapható vibrátorok, szex-játékszerek.

Majd a bolt legvégén szembetaláljuk magunkat a kannabisz részleggel; itt gazdag felhozatalból válogathat az érdeklődő.

2. A szivárványzászlós utcákban (melyek ugyanúgy a belvárosban, csak kicsit talán eldugottabb helyen találhatóak):

  • Itt már nem finomkodnak az árusok, szexi portékájukat (pl. vibrátorok) már a kirakatban reklámozzák.

 

A szivárványzászlós utcák:

 

A Vörös lámpás negyed mellet talán a legérdekesebb helyek; boltjaik könnyen zavarba hozhatják a gyanútlanul sétálgató turistát.

A már említett felnőtt játékok mellett, olyan kirakatokba is botolhatunk, amikben húsvéti fára hajazó dekoráció található, csak épp az ágakra nem apró tojásokat, hanem óvszereket akasztottak. Mellette a csomagolásból előszedett árut is megtekinthetjük: elefánt, vagy akár pelikánformájú gumik sokkolhatják a nézelődőt az üveg mögül.

amsterdam-condom-store-sex-education.jpg

Kép forrása: http://bit.ly/2BlG9T4

Emellett meleg pasikra specializálódott, fekete bőrszerkókat kínáló üzlettel is találkozhatunk.

 

Vörös lámpás negyed:

 

Csak nappal láttuk a környéket, mert igyekeztünk minidig sötétedés előtt visszaérni a szállásunkra, de így is sok érdekes dolgokkal találkoztunk.

Első nap éjjel érkeztünk meg a városközpontba, ahol, mivel útitársam és én külön szálláson laktunk, kétfelé indultunk el. A sötétben, egyedül, nem túl bizalomgerjesztő környéken végig attól féltem, hogy valaki megkésel, vagy elrabolnak, és egy kirakatban köttök ki a Vörös lámpás negyedben.

Utóbbi aggodalmam teljes mértékben alaptalannak bizonyult, legalábbis részben. Az emberkereskedelem áldozatai ugyanis biztosan nem a kirakatokban végzik, sokkal inkább egy eldugottabb helyen. Tudniillik az ablakokat a prostituált bérli ki magának nem kevés pénzért, munkája után adót is fizet, ráadásul ezek a nők nem a „lepusztult útszéli” kategóriába taroznak, sokkal inkább a Victoria's Secret modellek közé. Bár nem mertem sokáig bámulni őket, de az már pár pillantásból megmondható, hogy nagyon szép és igényes lányokról van szó.

Annak ellenére, hogy a város utcáit igyekeznek tisztán tartani, a Vörös lámpás negyed csatornája eléggé ocsmány benyomást keltett. Még egy szerencsétlenül járt Minyon holteste is lebegett a vízen. RIP.

20171029_131355.jpg

 

 

A kasszák mögött többségben a nemzetiségek:

 

Hamar feltűnt, hogy bizonyos városrészekben – köztük a szállásunk környékén is -, több a hijab, mint a fehér ember; konkrétan sétálsz az utcán vörös és szőke, magas, hollandokra számítva, erre nem látsz mást, mint kendős nőket és dishdashát viselő férfiakat.

Nincs ez másképp az boltokban sem; a legtöbb gyorsétteremben, a gofrizóban, szuvenír shopban arab az eladó.

Mint, mikor elmész Londonba, kérsz egy sajtburgert angolul, majd közli veled az eladó, hogy amúgy ő is magyar, ne erőlködj. Ugyan ez megismétlődik még pár étteremben és kávézóban is, és tisztára otthon érzed magad.

 

Marihuána:

 

Annak ellenére, hogy azt olvastam valahol, hogy bár legális a fű Hollandiában, még sem nézik jó szemmel az emberek, ha az utcán rágyújtasz egy spanglira, a tömegben minden lépés után megütötte az orromat a kannabisz szag, amitől a második nap már kezdtem rosszul lenni.

Eddig fogalmam sem volt milyen szaga van a fűnek; áldott tudatlanság.

Ahogy mar írtam, a szuvenír boltokban simán hozzá lehet férni a fűhöz, még kis táblácskákkal el is magyarázzák neked, hogy mi a különbség a Sativa és az Indica között. Valamint sütiket és egyéb olyan kannabiszos termékeket is vásárolhatunk, amelyek a „Worldwide legal” (vagyis „világszerte legális”) címkét viselik, pl. nyalókák, de azért én ezeket sem próbálnám meg átcsempészni a repülőtéri ellenőrzésen, biztos, ami biztos.

Az egyik szobatársam, egy norvég lány, szerintem csak azért jött az országba, hogy füvezhessen. Nem csinált mást, mint a közös asztalunkon spanglit sodort, majd kiment szívni, visszajött, feküdt az ágyán, és ezt ismételgette minden nap.

 

„For rich people” helyek:

 

Sok olyan üzletre és utcára bukkantunk, ahol a pénztárcánk pillanatok alatt sírva fakadt és kérte, hogy meneküljünk innen minél hamarabb.

Az egyik ilyen hely egy fancy pláza volt, amit először templomnak néztem, le is fotóztam, majd közelebb érve hozzá jött a meglepetés: nem templom volt, hanem egy bevásárlóközpont.

20171027_135848_1.jpg

Bementünk körülnézni, de az egyetlen üzlet, amit megengedhettünk magunknak odabenn, az egy kis szuvenír stand volt. A WC panoráma ablakain keresztül viszont nagyon szép kilátás nyílik, így érdemes oda is ellátogatni… (1 Euró).

De mégsem ez a pláza volt a csúcsok csúcsa, hanem egy másik, ahova kétszer is betévedtünk (mert ingyen volt a toalett); itt a sminkrészlegen minden pultnál tanácsadónők ültek, az árak ki sem voltak írva, elvégre, aki megengedheti magának, hogy itt vásároljon, annak már teljesen mindegy, mennyi az annyi. A ruhaosztályon egy póló 125 Eurónál kezdődött, a többiről inkább ne is beszéljünk.

Betévedtünk egy designer utcába is, ahol Chanel és Dior kirakatok röhögtek minket szembe; már attól lepusztultnak éreztük magunkat, ha csak ránéztünk egy-egy ruhára, igyekeztünk mihamarabb kimenekülni onnan.

 

Kedvenc boltjaink, ahová érdemes benézni:

 

  • By Popular Demand

Rengeteg érdekes, vicces és elképesztő dolgot lehet ebben a különös boltocskában kapni, mindenképp ajánlom, hogy látogassátok meg, ha arra jártok éppen.

  • 5 Eurós szuvenír bolt

Ha olcsón szeretnétek Amszterdamos cuccokhoz jutni, ez a ti helyetek. Én itt vetem 5 Euróért egy pólót, ami máshol 15 vagy 20 Euróba került volna.

  • Chimera Fantasy Shop

Nagyon hangulatos hely, tele steampunk, pin-up és fantasy cuccokkal. Gyönyörű ruhákat szerezhet be itt az ember, ha nem sajnálja rá a pénzt. De már maga a nézelődés is egy élmény ebben a boltban.

  

A város hangulata:

 

Bár az eladók és a pincérek számomra sem kedvesnek, sem segítőkésznek nem voltak nevezhetőek, a város légköre mégis felszabadító.

Itt az ember levetkőzheti magáról az itthon felszedett gátlásosságot, és megtanulhatja, hogy nem kell minden apróságtól zavarba jönni.

A szex shopok nem diszkrétebbek egy pékségnél, vagy egy kisboltnál, de hamar rájössz, hogy nincs is szükség a sötétített kirakatüvegekre, mert senki nem néz rád furcsán, ha betérsz egy-két ilyen helyre, teljesen természetesnek tartják, ezért már te sem érzed olyan kellemetlennek a dolgot.

Így fordulhatott elő, hogy miközben békésen majszolgattuk a hamburgerünket az egyik gyorsétteremben, besétált az ajtón egy kínai srác szivárványos unikornis jelmezben. Bár ehhez nyilván sokban hozzájárult az is, hogy közeledett a Halloween.

blurimage_12-11-2017_4-31-7.png

 

  • Hétvége:

Azoknak, akik nem csak egy hétvégét töltenek a városban, erősen ajánlom, hogy a városnézést, és a bevásárló körutat hétköznapra időzítsék, hétvégén ugyanis olyan szintű sokaság áramlik az utcákon, hogy az már tömegnyomornak nevezhető. A kedvenc boltomban tett látogatás is kész tortúrává változott a rengeteg ember miatt, szörnyű és kimerítő élmény volt.

Remélem érdekesnek találtátok a kis élménybeszámolómat, és hasznát is tudjátok venni a meglátásaimnak, tapasztalataimnak.

 

20171027_091406-1.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://oneoftheninetieskids.blog.hu/api/trackback/id/tr7813372611

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mdavid89 · http://iranynewyork.hu 2017.12.02. 10:19:19

Jaja, a fűliberalizációt nem úgy kell érteni, hogy itt mindenki mindenhol szív(hat). A coffeeshoppoknak viszont nagyon erős kultúrája van, kár kihagyni őket egy amszterdami úton. Aki meg nem akar szívni, kóstolhat jóféle space cake-eket: iranyamszterdam.hu/amszterdam-marihuana-fuvezes-coffeeshop/#fuvezes

Tehetséges ugandai buzi 2017.12.02. 12:40:43

Jaa, hogy valaki nem bátor, hogy pisszegjen, amikor neki angolul menne a guide? Jaa, hogy valaki nem bátor, hogy énekeljen, amikor másnak megy?

De ide meg tudja írni a sirámot? Hm. Lett volna ott nagy hangod.

Persze nem kell konfrontálódni az olasszal. Vannak ennél ravaszabb módszerek is. Mondjuk fél percenként mosolyogva odafordulsz az éneklőhőz és megjátszott tudatlansággal megbökdösöd a vállát, hogy Excuse me, mit is is mondott az angol guide? Ön nem hallotta véletlenül? Az ötödik után tuti abbahagyja az éneklést.
süti beállítások módosítása